Mind több az élő donoros szervátültetés

Közzétéve 6 október, 2017  in Hírek

Budapest, 2017. október 6., péntek (MTI) – Az elmúlt tizenkét évben háromszorosára növekedett az élő donoros, vagyis a nem agyhalott, hanem élő ember szervével elvégzett átültetések száma Magyarországon – jelentette ki a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratóriumának elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Ez annak is köszönhető, hogy rendszeresen fórumokat tartanak a szervekre váróknak és családtagjaiknak – közölte Szalamanov Zsuzsanna, akit a szervdonáció és transzplantáció – október 8-ai -európai és világnapja alkalmából kérdeztek. Ezen a napon azok előtt is tisztelegnek, akik felajánlották rokonaiknak valamilyen szervüket.

Elmondta: a klinikai központokhoz tartozó dialízisállomásokon kezelt betegeknek és hozzátartozóiknak rendezik a fórumokat. Egy-egy ilyen alkalommal 140-160 ember jelenik meg, a fórumok után pedig általában hat-nyolc beteg-donorjelölt pár jelentkezik kivizsgálásra. Közülük jó, ha egy-két pár megfelel a kritériumoknak – tette hozzá.

Arról is szólt: sokan jelentkeznek azzal, hogy anonim módon bárkinek felajánlják egyik szervüket, ám ezt a magyar törvények – szemben például a holland jogszabályokkal – nem teszik lehetővé; szükség van a szoros érzelmi kapcsolat bizonyítására beteg és donor között.

Berente Judit a Szervátültetettek Szövetségének elnöke ismertette: élő donoros transzplantációban a leggyakrabban felhasznált szerv a vese, utána a máj következik – amelynek egy-egy szegmentjét le lehet választani -, és a tüdőlebeny jöhet még szóba.

A transzplantációs várólistán lévők száma háromszor annyi, mint amennyit élő donorból tudnak transzplantálni, a többiek agyhalottól kaphatnak új szervet – mondta az elnök.

Trópusi vírusok miatt Olaszország több térségében leállították a véradást

Közzétéve 12 szeptember, 2017  in Hírek

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Róma, 2017. szeptember 12., kedd (MTI) – Hét személy fertőzödött meg a szúnyogcsípés útján terjedő chikungunya-vírus által, ezért a a közép-olaszországi Lazio tartománybeli Anzio városában leállították a véradást, és ugyanezt tervezik Rómában is. Másutt a nyugat nílusi vírus miatt tiltották be a véradást – közölték az olasz egészségügyi hatóságok kedden.

Anzióban négy, Rómában három személyt kezelnek kórházban a chikungunya-vírus tüneteivel. Az olasz fővárostól 60 kilométerre található Anzióban már péntektől egy hónapra betiltották a véradást, amely az Anzióban élőkre, valamint a tengerparti üdülőhelyen megfordult turistákra is érvényes.

Hasonló intézkedés várható Rómában is: a véradás felfüggesztéséről a következő napokban döntenek. Addig is az olasz főváros egészségügyi szervei kedden rendkívüli szúnyogirtást rendeltek el Róma egész terület.

A hatóságok nem közölték, hogy a betegek milyen nemzetiségűek. Annyit hangsúlyoztak csupán, hogy az utóbbi hónapban az érintettek egyike sem járt trópusi országban.

A chikungunya-láz egy, az Aedes szúnyogok által terjesztett betegség, amely magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal jár. A chikungunya-láz Afrika és Ázsia trópusi területein gyakori. A betegség emberről emberre nem terjed, csakis a szúnyog terjesztheti.

A betegség a 19. század óta ismert, de kórokozóját csak 1952-ben, az afrikai Tanzániában azonosították először. Az 1990-es évek második felében kiterjedt járványokat okozott a Szaharától délre elterülő afrikai területeken, az indiai szubkontinensen, és Délkelet-Ázsiában. A vírus Európában először 2007-ben az olaszországi Emilia-Romagna tartományban jelent meg, ahol 250 ember betegedett meg, egyikük az idős kora miatti komplokációkban életét vesztette.

Olasz egészségügyi források szerint a chikungunya-vírus az Ázsiából érkezett használt gumiabroncsokkal jutott be Itáliába: a gumiabroncsokban felgyülemlett vízben “utaztak” a szúnyog lárvái. A vírust az Olaszországban 1990 óta elterjedt ázsiai tigrisszúnyog is terjeszti.

Másik 23 olasz megyében kedden szintén a véradás leállítását rendelték el a következő egy hónapos időszakban az úgynevezett nyugat nílusi vírus (WNV) megjelenése miatt, amelynek szintén a szúnyogok a terjesztői . A WVN Olaszországban az augusztusi-szeptemberi időszakban jelenik meg, elsősorban a lovakat és az embert támadja meg.

Toszkánában kedden a szintén többek között az ázsiai tigrisszúnyog terjesztette dengue-lázzal szállítottak kórházba egy olasz férfit. Az olasz egészségügyi minisztérium adatai szerint a dengue-láz eseteinek száma év eleje óta jelentősen nőtt tavalyhoz képest, amikor egész évben 25 megbetegedést regisztráltak.

Az észak Olaszországi Brescia egyik kórházában szeptember 4-én egy négy éves, más betegségben is szenvedő kislány maláriában halt meg. Az eddigi vizsgálatok szerint egy szennyezett injekcióstű fertőzte meg. A kórházban a kislánnyal egy időben két Burkina Fasóból érkezett gyereket kezeltek malária miatt.

Az olasz jobbközép sajtó szerint a trópusi betegségeket az Olaszországba érkezett migránsok hozták magukkal. Orvosszakértők szerint a trópusi betegségek az olaszországi éghajlat felmelegedésének következményei.

Vérellátó szolgálat: nyáron csökken a véradók száma

Közzétéve 24 augusztus, 2017  in Hírek, OVSZ

Budapest, 2017. augusztus 24., csütörtök (MTI) – Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) véradásra buzdít mindenkit, mert nyáron csökken a véradók száma – mondta az (OVSZ) főigazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az OVSZ megújított honlapján szerepel, hogy mikor és hol lehet vért adni, és mindenki megkeresheti a lakóhelyéhez legközelebb eső helyszínt – közölte Dexler Donát.

Szeptember másodikán, a Városmajorban rendezik meg hagyományos véradási ünnepségüket, ahová szintén várják a donorokat – tette hozzá.

Mint elmondta: minden nagykorú, 50 kilogrammnál súlyosabb és 60 évnél, rendszeres véradó esetében 65 évnél fiatalabb ember adhat vért, ám egyre nehezebb új donorokat találni. Éppen ezért ősztől a véradást népszerűsítő kampányt kezdenek a középiskolák végzős osztályaiban.

A leggyakoribb vércsoport az A pozitív, a legritkább pedig az AB negatív. Ugyanakkor a vércsoportok lakosságon belüli megoszlása, egybeesik a vérigénnyel, így a ritka vércsoport csak igen rendkívüli esetben jelent problémát.

Arról is szólt: egy műtétnek soha nem feltétele a hozzátartozók véradása. A genetikai egyezés nem szükséges.

Nyár végéig több mint ezer véradást szerveznek országszerte

Közzétéve 6 július, 2017  in OVSZ

Budapest, 2017. július 6., csütörtök (MTI) – Augusztus végéig több mint ezer véradást szervez országszerte a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A két szervezet a “Nyári feltöltődés? Tölts fel másokat is! Adj vért!” elnevezéssel meghirdetett véradókampányával többek között a Balaton környékén és fesztiválokon igyekszik fenntartani a véradói aktivitást – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A kampányt azért indították, mert nyaranta minden évben csökken a véradások száma. Év közben egy átlagos napon általában 1600-1800-an adnak vért, a nyári hónapokban azonban – a nagy meleg, a sokakat érintő allergiaszezon, valamint a nyaralások miatt – kevesebben mennek vért adni. Márpedig a műtétekhez, a baleseti sérültek ellátásához, a vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez a nyári szezonban is szükség van vérre – hívták fel a figyelmet.

A két szervezet azt kéri, hogy aki betöltötte a 18. életévét és egészségesnek érzi magát, vegyen részt véradáson és buzdítsa erre ismerőseit is. A pontos helyszínek és időpontok a www.veradas.hu weboldalon találhatók, és elérhetők a Véradás-Vöröskereszt ingyenesen letölthető mobilapplikációval is.

Magyar cég szállíthat vérvizsgálathoz szükséges készülékeket a világ számos részére

Közzétéve 22 június, 2017  in Hírek

Budapest, 2017. június 22., csütörtök (MTI) – A magyar tulajdonú Diagon Kft. saját fejlesztésű, laboratóriumi véralvadás-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges készülékeket és reagenseket szállít a világ számos részébe, miután erről stratégiai megállapodást kötött a japán Horiba Medical vállalattal – tájékoztatta Kern József, a Diagon Kft. alapító-tulajdonosa az MTI-t.

Közölte: a váralvadás-reagensek és a hozzájuk kapcsolódó mérő készülékek termékcsaládjában több száz féle terméket gyárt a Diagon, ezeket a Horibán keresztül a világ minden részére exportálják majd.

A több évre szóló megállapodás alapján a termékek piaci értéke meghaladja a 100 millió eurót az MTI információi szerint.

A japán Horiba Medical a labordiagnosztikai eredmények előállításához szükséges készülékeket és reagenseket gyárt. Rendszereit a világ több mint 30 ezer laboratóriuma használja a vér alkotóelemeinek vizsgálata során.

A Diagon Kft. a magyar egészségügyi tudásipar egyik legfontosabb nemzetközileg jegyzett szereplője. A cég hematológiai, váralvadási reagensek és készülékek gyártásával és forgalmazásával, valamint molekuláris mikrobiológiai diagnosztikai eszközök fejlesztésével foglalkozik.

A magyar tulajdonú kutató-fejlesztő cég 1989 óta működik. A társaság a világ több pontján található gyáraiból, illetve kiszerelő üzemeiből 150 országba exportálja termékeit. A Diagon szabadalmai segítségével a megbetegedések olcsóbb és gyorsabb tesztelésére nyílik lehetőség az egész világon. A cég – amelynek csaknem 200 munkatársa van – 2016-ban 6,5 milliárd forint árbevételt ért el Magyarországon.

Kern József tájékoztatása szerint árbevételük évről évre nő, a saját termékeiknél évi 20 százalékos a növekedés.

Egészségügyi államtitkárság: az önkéntes véradók nélkül lehetetlen lenne a biztonságos vérellátás

Közzétéve 12 június, 2017  in Hírek, OVSZ

Budapest, 2017. június 12., hétfő (MTI) – A folyamatos és biztonságos vérellátás érdekében országosan naponta 1500-1700 véradásból származó teljes véregység szükséges, az önkéntes véradók nélkül lehetetlen lenne ennek összegyűjtése, az évi több mint négyszázezer, vérkészítményekre szoruló ember gyógyítása és gyógyulása – közölte az egészségügyért felelős államtitkárság hétfőn az MTI-vel.

Az államtitkárság azt követően juttatott el közleményt az MTI-hez, hogy a köztisztviselői véradóhét (június 12-16.) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumában véradáson vett részt Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár és Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár.

A közleményben azt írták, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) 5 regionális és 18 területi intézmény, továbbá az ezekhez szorosan kapcsolódó 23 kórházi transzfúziós osztály révén biztosítja a vérellátás megtervezését és megszervezését, az egészségügyi intézmények vérrel és vérkészítményekkel való ellátását.

A köztisztviselői véradóhetet 13. alkalommal rendezte meg az OVSZ.

Herczegh Anita az OVSZ által szervezett véradáson

Közzétéve 10 június, 2017  in Hírek, OVSZ

Budapest, 2017. június 10.
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége részt vesz az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) által szervezett véradáson a SOTE Nagyvárad téri épületében 2017. június 10-én. Balra Mészáros Melinda, az OVSZ munkatársa.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Budapest, 2017. június 10.
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége részt vesz az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) által szervezett véradáson a SOTE Nagyvárad téri épületében 2017. június 10-én. Jobbra Mészáros Melinda, az OVSZ munkatársa.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ónodi-Szűcs: Magyarország Eurotransplant-tagsága sikeres

Közzétéve 20 április, 2017  in Hírek

Szolnok, 2017. április 20., csütörtök (MTI) – Magyarország 2012-ben történt csatlakozása az Eurotransplanthoz, azaz az európai transzplantációs szövetséghez megteremtette annak lehetőségét, hogy a hazai szívtranszplantációs központban kezelt, sürgős szívátültetésre váró betegek külföldről is kaphassanak szívet az életet jelentő műtéthez – hangsúlyozta az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön Szolnokon.

Ónodi-Szűcs Zoltán a “Szívre várva” mottóval kezdődött kardiológiai tudományos tanácskozás megnyitójával egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta: a csatlakozás sikerét látványosan mutatja, hogy amíg 1992 és 2012 között, tehát 20 év alatt összesen 239 szívátültetés volt Magyarországon, addig 2013-tól 2016-ig, mindössze négy év alatt 209 műtétet végeztek el.

Herczeg Béla, a szolnoki Hetényi kórház kardiológiai centrumának vezetője arról beszélt: az első magyarországi szívátültetés óta a hazai kardiológiai ellátás soha nem látott, robbanásszerű fejlődése következett be. Az országban sorra nyíltak a szívkatéteres laborok, radikálisan csökkent a szívinfarktusos halálozás, ezzel összefüggésben jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam.

Az ellátás színvonalában Magyarország elérte, helyenként meg is haladta az európai átlagot, a szívtranszplantáció vonatkozásában pedig a világ élvonalába került – mutatott rá.

Szabolcs Zoltán professzor a fővárosi Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát képviselve a magyar szívátültetés negyedévszázados jubileumával kapcsolatban azt emelte ki: büszkék arra, hogy az operáltak körében a tízéves túlélés 80 százalékos, a húszéves pedig 45 százalékos.

Herczeg Béla – mint a konferencia főszervezője – jelezte: azért választották az idei szakmai tanácskozás fő kérdéskörének a szívtranszplantációt és a szívelégtelenséget, hogy ezzel is hozzájáruljanak a további fejlődéshez.

Szeretnék elérni, hogy legyen minden orvos számára nyilvánvaló, milyen szempontok alapján lehet kiválasztani azokat a pácienseket, akik a kritériumok alapján alkalmasak a szívátültetésre – mondta.

Helyettes államtitkár: emelkedett a véradók száma

Közzétéve 11 április, 2017  in Hírek, OVSZ

Budapest, 2017. április 11., kedd (MTI) – Emelkedett a véradók száma az év első negyedévében az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) adatai szerint – mondta az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Mészáros János jelezte, a korábbi évek kedvezőtlen tendenciája megfordult, az elmúlt időszakhoz képest 1,5-2 százalékkal többen mentek vért adni.

Drexler Donát, az OVSZ főigazgatója hozzátette: a véradók korfája romlik, nehezebb a fiatalabb korosztályt megszólítani, de a vérellátó szolgálat új stratégiájának köszönhetően más üzenetekkel, egyéb csatornákon – például a közösségi oldalakon – próbálják őket elérni és ösztönözni a véradásra.

Hozzátette: az, hogy évről évre csökkent a véradók száma, komolyabb problémát nem okozott a betegellátásban, hiszen az új műtéti technológiák vagy az egynapos ellátások megjelenésével csökkent az intézmények vérigénye is. Arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy az országos vérkészlet szinten tartásához mindenkit meg kell szólítani.

Ezért az OVSZ megjelenik a nagyobb fesztiválokon is, illetve a véradással kapcsolatban olyan személyiségeket próbálnak reflektorfénybe állítani, akiknek kellő hívóerejük van a fiatalok számára.

A főigazgató örvendetesnek nevezte, hogy a 18-25 éves korosztályban nőtt a véradók száma. Kérdésre válaszolva megjegyezte, az emelkedés részben abból adódik, hogy a fiatalok – egyfajta pénzkereseti lehetőségként – vérplazmát is adnak, ennek feltétele az évente egyszeri véradás is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a véradást nem szeretnék fizetőssé tenni, mert rombolná a társadalmi kohéziót, és ennek hosszabb távon káros hatásai lehetnek.

Évente 400 ezer egység vért vesznek a véradóktól.

Mészáros János beszámolt arról is, hogy az OVSZ az egészségügyi intézményeknek nyújtott labordiagnosztikai szolgáltatásait nem 1,85 filléren, hanem kevesebbért, 1,65 filléren fogja elszámolni, így a járóbeteg- és fekvőbeteg-intézmények terhei csökkennek majd. Megjegyezte, egy kormányrendelet határozza meg a vérellátó szolgálat díjtételeit, azonban egy módosítás lehetővé teszi, hogy az OVSZ eltérjen a meghirdetett alapdíjtól. Jellemzően olyan labordiagnosztikáról van szó, amely a véradáshoz, -átadáshoz kapcsolódik, valamint a szervtranszplantációhoz elengedhetetlen speciális vizsgálatok elvégzéséről. Az OVSZ ezekből származó bevétele hozzávetőleg 1,5 milliárd forint – ismertette a főigazgató.

A 26. tüdőátültetést végezték el Magyarországon

Közzétéve 3 április, 2017  in Hírek

Budapest, 2017. április 3., hétfő (MTI) – A 26. tüdőátültetést végezték el Magyarországon a közelmúltban – közölte az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem hétfőn az MTI-vel.

A két intézmény közös közleményében felidézték, hogy Magyarországon 2015 decembere óta van lehetőség tüdőtranszplantációk elvégzésére.

Idén március 24-én egy 59 éves nő kapott új tüdőt huszonötödikként, a beteg esetében veleszületett hörgőtágulata miatt vált szükségessé a beavatkozás. Nem sokkal ez után egy 58 éves férfin végeztek tüdőátültetést az Országos Onkológiai Intézetben. A férfinek egy húsz évvel korábban elszenvedett légúti égés miatt ment tönkre fokozatosan a tüdeje, ezért volt szüksége új szervre – írták.

Mindkét beteg stabil állapotban került az intenzív osztályra – közölték.

A műtéteket a Semmelweis Egyetemmel együttműködve végezték el.

Az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika megbízott igazgatója, Lang György az MTI-nek hétfőn a beavatkozásokkal kapcsolatban elmondta, az első transzplantációt még nappal kezdték, ezzel párhuzamosan érkezett a következő riasztás, így a két műtét szinte párhuzamosan zajlott.

Lang György hozzátette, mindkét beteget krónikus hörgőtágulat miatt operálták, a két nagy műtét nagyfokú szervezettséget, odafigyelést és áldozatkészséget kíván az egész teamtől, ami komoly teljesítmény.

A professzor a tüdőátültetésekről szólva hangsúlyozta, a cél mindig az volt, hogy stabilan működő tüdőátültetési programot valósítsanak meg, és ez Magyarországon sikerült is, vagyis az, hogy minél több beteg jusson el a tüdőátültetésig.

Kitért arra: Magyarországon még mindig több donortüdő áll rendelkezésre, mint amennyi beteg a várólistán van, ami betudható annak, hogy egy induló programról van szó. Továbbá sok kollégájuk “még nem realizálta annak lehetőségét”, hogy a nagyon súlyos betegek számára van még egy utolsó esély, vagyis a tüdőátültetés – mondta. Azért, hogy ez változzon, sokat tettek – hangsúlyozta Lang György, hozzátéve: képzés, továbbképzés és szimpóziumok, workshopok keretében próbálják felhívni erre a lehetőségre is a figyelmet.

A megbízott igazgató jelezte, a régió országait tekintve Magyarország élen áll a tüdőtranszplantációban, hiszen a környező országok betegeit, ahogy korábban a magyar pácienseket is, Bécsben operálják. A hosszú távú cél az lenne, hogy a környező országokban is a magyarhoz hasonló programok indulhassanak – közölte. Mint mondta, a bécsi regionális centrumban azon dolgoznak, hogy ez év végén Szlovéniában is képesek legyenek a tüdőátültetésre.

A professzor hozzátette: Magyarországnak továbbra is szoros együttműködése van a bécsi centrummal. A magyar csapat tervei között említette a gyermekkori tüdőtranszplantációra való felkészülést, illetve a magas tüdővérnyomás (pulmonális hypertonia) betegséggel küzdők itthoni operálását. Ezek a beavatkozások nagyon speciális felkészültséget igényelnek, és a következő lépés az lenne, hogy ezen betegeket is Magyarországon operálhassák – mondta.

Távolabbi célként említette Lang György a kombinált, egy időben végzett tüdő- és szívtranszplantáció hazai elindítását.